Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melybõl poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. A trilógia befejezõ darabját - a rendezõ huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte.
Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat. A bergmani variációt a csinos Anna, tizenéves fia: Johan és Ester: Anna beteg nõvére jeleníti meg nekünk, akik fullasztó zárt vonatfülkében érkeznek a képzeletbeli Timoka városába, melynek nyelvét nem értik.
A legnagyobb probléma mégis az, hogy hõseink egymást sem értik meg.