Ann 23 éves, és noha biztosan nem ilyen életrõl álmodott gyerekkorában, különösebben nem elégedetlenkedik. Apja gyerrmekkora óta börtönben ül, õ maga éjszakánként takarítóként dolgozik, hajnalonként pedig az anyja kertjében álló lakoókocsijába tér haza, ahol férje és két kislánya vár rá. Derült égbõl villámcsapásként éri a hír, hogy elõreahaladott rákja van, és csupán néhány hete maradt hátra. Listát készít tehát arról a tíz dologról, amit még feltétlenül el kell végeznie hátralevõ idejében ahhoz, hogy nyugodtan búcsúzhasson az élettõl és szeretteitõl, úgy, hogy a lehetõ legkisebb fájdalmat okozza.

A film varázsa egyszerûségében és életszerûségében rejlik. Isabel Coixet, a spanyol származású rendezõnõ sikeresen elkerülte az ilyenkor felbukkanó csapdákat, filmje egy pillanatig sem ragad le a könnyfakasztó szenvedés szívesen alkalmazott elemeinél, ellenkezõleg, annyi humort és bájt visz filmjébe, amennyit e kényes téma elbír.
A sok nagyszerû színész mellett külön erõsség a fõszereplõ, Sarah Polley visszafogott játéka, amivel hihetõvé és emlékezetessé teszi ezt a kivételesen szép és érzékeny filmet.