Összesen: | 0 Ft. |
Kategóriák
Akciók
-
500 Ft. 990 Ft.
-
500 Ft. 1490 Ft.
-
990 Ft. 2990 Ft.
-
990 Ft. 2990 Ft.
-
3990 Ft. 4990 Ft.
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 10. (28-30. RÉSZ) MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (2009) - MAGYAR
|
A SZABADSÁGHARC
1848-49 hõsies és torokszorító, megdöbbentõ és keserû történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntõ mûhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemû hõsérõl mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc nõi honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hûlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petõfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.
MEGTORLÁS ÉS ELLENÁLLÁS
Furcsa, megható, és felemelõ jelenségekben bõvelkedik a Magyarország története sorozatnak a szabadságharc leverése utáni idõszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon – amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték jelképes akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták, és valóban felakasztották ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Újépület történetét? Olvastak arról a szabólegényrõl, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötõt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?
ÚT A KIEGYEZÉSHEZ
A sorozat 30. adásában az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeirõl lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban; elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának elõestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadította; a Walesi bárdok kapcsán a költõi bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegénybõl szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa Sándor történetét is elmeséljük, és a híres Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth vitájának szempontjain…
1848-49 hõsies és torokszorító, megdöbbentõ és keserû történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntõ mûhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemû hõsérõl mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc nõi honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hûlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petõfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.
MEGTORLÁS ÉS ELLENÁLLÁS
Furcsa, megható, és felemelõ jelenségekben bõvelkedik a Magyarország története sorozatnak a szabadságharc leverése utáni idõszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon – amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték jelképes akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták, és valóban felakasztották ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Újépület történetét? Olvastak arról a szabólegényrõl, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötõt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?
ÚT A KIEGYEZÉSHEZ
A sorozat 30. adásában az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeirõl lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban; elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának elõestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadította; a Walesi bárdok kapcsán a költõi bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegénybõl szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa Sándor történetét is elmeséljük, és a híres Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth vitájának szempontjain…