Közép- és Kelet-Európában, a volt kommunista államokban a második világháborút követõen az egyházak helyzete alapvetõen megváltozott. Módszeres keresztényüldözés volt 1945-tõl egészen 1990-ig, a rendszerváltásig. Magyarországon 1945 után a keresztény egyházak és a vallásosság az egyik elsõ számú ideológiai ellenséggé lépett elõ. A „klerikális reakció” – az egyházak – a szocializmus építését akadályozó „erõk” egyik gyûjtõfogalma lett. Rákosi uralma alatt a katolikus egyházi személyek több mint kétharmada, a Kádári Magyarországon közel fele szenvedett el évekig, néha évtizedekig tartó meghurcoltatást. 1945 és 1989 között összesen 439 pap és 245 szerzetes került börtönbe, internáló táborba. A tartótiszt c. dokumentumfilm teljesen új szemszögbõl mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Elõször szólal meg egykori tartótiszt, ráadásul a katolikus egyházi vonalról, másrészt a szembesítés módszere, mint kendõzetlen párbeszéd új megvilágításba helyezi és még hitelesebb képet ad az akkori állambiztonság céljairól, beszervezési eszközeirõl és a végrehajtás módszereirõl.

A tartótiszt c. film után a dokumentumfilm folytatásaként az Operatív érték –a besúgottak c. filmben megismerhetjük az egykoron besúgottak sajátos viszonyulását a róluk jelentõ besúgókhoz. A keresztényi megbocsátás talán a lelkületbõl ered, talán egy isteni felsõbb sugallatra, de a talány is ott lebeg a mondatok, gesztusok között. A film szereplõi egykori és mai regnumisták. A Regnum Marianum volt az egyetlen, magyar ifjúsággal foglalkozó vallási közösség, amely az állandó zaklatások ellenére is folyamatosan élt és mûködött a kommunista rezsim alatt. Tartótisztek által beszervezett hálózati személyekkel figyeltették, üldözték õket, lejáratási akciókkal próbálkoztak. Szemmel tartásukra többnyire zsarolással, a regnumiak közül is szerveztek be ügynöknek, besúgónak arra alkalmas személyeket. Három külön törvénysértõ perben (1961, 1965 és 1971) 13 papot ítéltek el összesen 71 évre, 3 laikus vezetõt pedig összesen 4,5 évre.