ÚTON A HAZA FELÉ



Az elsõ részben az Õshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk annak, hogy mi köze van Ungvár nevének a Hungária névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az istenfa a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a nemzés-nek a nemzet-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról…



HONFOGLALÁS



Magyarország története címû sorozat második részében hont foglalunk. Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az egy marék földért és egy tépés fûért vett országnak? Tényleg a szerét ejteni kifejezésbõl ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami az Óperencián is túl van? Ettek-e õseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant levese? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az õ kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, milyen ruhákat viseltek a honfoglaló õseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletrõl, és õk terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?



ÁLLAMALAPÍTÁS



A sorozat harmadik részében felkeressük István király - Vajk - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezúttal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi “d” betû a középkorban kicsinyítõ képzõ volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik priviliégiuma az, hogy szandálban is misézhet?