„Mit is akarunk mi a szelíd és langyos hetvenes évek végén 1848-cal? Netán föl akarjuk rázni az országot a délutáni kávézások, a sorozatos ünneplések, a lelki kiegyezések bódulatából?... Hagyományosabb filmtabló és korszerûbb filmparabola helyett olyan történelem-metaforát próbáltunk megteremteni, amely ugyanúgy ráillik a Rákóczi-féle szabadságharcra, mint 1848-49-re, vagy késõbbi fellobbanásra és leveretéseinkre.” (Csoóri Sándor) A Lengyelországból hazaszökõ Lenkey huszárszázad történetét és más hiteles forrásokat feldolgozó film a lengyelt magyarral, magyart olasszal és osztrákkal elnyomató egyenlõtlen harcokat ábrázolva a levert magyar forradalmaknak állít emléket. Mint minden Sára-film, sokszoros fénytörésben ábrázolja a század fordulatos hazaútját; a huszárok egyszerre a történelem elszenvedõi és átgondolatlan cselekvõi. Meg kell küzdeniük a természettel, az ellenséges túlerõvel, a kiszolgáltatottsággal, az éhséggel, a gyávasággal, de a lehetetlennel és az illúziókkal is, hogy csak néhányuk jusson haza, a császári mészárszék elé…