Gloster hercegének ezen monológjával kezdõdik a III. Richárd, amely Shakespeare királydrámái közül a leginkább egyesíti a rá olyannyira jellemzõ egyedi bájt és a szörnyû tragikumot. Az író elementáris erõvel ábrázolja a mindenki által megvetett, csúf és velejéig romlott, de ugyanakkor rendkívül ravasz és csábító Gloster hatalomra jutását, majd szánalmas bukását.