Idõszámításunk után 90 körül Jánost, az utolsó élõ apostolt a római császár helytartója Patmosz szigetére számûzi és kényszermunkára fogja. Az öregemberben a zord tábori körülmények között látomásai tartják a lelket. János titokban a többi kereszténynek is elküldi látomásait, akik így erõt meríthetnek leveleibõl a nehéz idõkben, mikor Domiciánusz császár Istennek kiáltja ki magát és megköveteli, hogy mindenki õt imádja.
János jelenésein keresztül az emberek elé tárul Krisztus, s rajta keresztül Isten végsõ diadala, a mennyei királyság eljövetele, az igazak üdvözülése. Jánosról és követõirõl végül lehull a császárszár igája és életük hátralevõ részében szabadon gyakorolhatják hitüket.