Senki sem mentes az évszakok hatalmától, azok évenkénti születési, fejlõdési és hanyatlási ciklusától. Még az a két szerzetes sem, akik a hegyekkel körülvett tavacska mellett osztoznak egy remetelakon. Az évszakok változása nem csak a természetre, hanem a benne élõ emberekre is erõs hatást gyakorol. Felpezsdít, energiával tölt meg, sebeket gyógyít és elmélkedésre késztet.

Az öreg szerzetes vigyázó szemei elõtt, egy gyermekbõl lassan fiatalember lesz, aki megtapasztalja az ártatlanság elvesztését, amikor a játék kegyetlenségbe torkollik... a szerelem ébredését, amikor egy nõ belép zárt világukba... a féltékenység és a megszállottság gyilkos hatalmát... a megváltás árát... a tapasztalat adta felvilágosodását.
Éppúgy, ahogyan örök az évszakok váltakozása, úgy lesz a remetelak mindig a lélek otthona a jelen és az örökkévalóság között lebegve...