George Faure állásajánlatot kap az Egyesült Államokban. A kedvezõ fejlemény azt jelenti, hogy új életet kezdhet, ám mégis van egy kis bökkenõ - nincs zöld kártyája, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélye. Jó szokás szerint azonban mindenre van megoldás, erre például az, hogy feleségül kell vennie egy amerikai nõt...

Brontë Parrishnak végre sikerül egy tökéletes lakáshoz jutnia New Yorkban. Neki is csak egyetlen apró gondja van: a lakást csak házaspároknak adják ki. Aki csak egy kicsit is ismerõs New Yorkban, az pontosan tudja, ott az emberek egy jó lakásért mindenre képesek. Brontë is azonnal hajlandó lenne hozzámenni bárkihez. A lehetõségre nem kell sokáig várnia, elég egy közös ismerõs, aki bemutatja egymásnak a két, kétségbeesetten és sürgõsen párt keresõ fiatalt egymásnak és máris megköttetik a kizárólag csak üzleti érdekeken nyugvó házasság, amelyben mind a két fél megkapja, amit akart: Brontë az áhított lakást, George az amerikai tartózkodáshoz nélkülözhetetlen zöld kártyát. Az ifjú házasok ezután elégedetten és abban a reményben válnak el egymástól, hogy soha többé nem kell egymást viszontlátniuk. Ám alig telik el néhány hónap és a hatóságok vizsgálódni kezdenek. Ez az egyetlen oka annak, hogy a furcsa pár hirtelen egy fedél alatt találja magát, és mind a ketten vadul nekilátnak, hogy pillanatok alatt megismerjék a másikat, megtanulják képzelt együttélésük legapróbb részleteit, egymás politikai nézeteitõl kezdve kávéivási szokásaikig. A kalandos ismerkedési folyamat során kapcsolatuk a legkülönbözõbb érzelmi fázisokon megy át, elinte teljesen közömbösek és kifejezetten tartózkodóak egymás iránt, ezen azután hamar túljutva következik az a szakasz, amikor nyíltan ellenségesen viselkednek egymással szemben, de nem kell sok idõnek eltelnie ahhoz, hogy végül meglepõ felfedezésekre jussanak egymással és saját magukkal kapcsolatban is.