Vajon hogyan tölthetik az angyalok végtelen idejüket? Feladatuk az, hogy járjanak-keljenek a Földön, kihallgassák az emberek gondolatait, megünnepeljék az életet, meggyászolják a halált, vigaszt nyújtsanak a rászorulóknak - ám sorsukba nem szólhatnak bele. De mi történik, ha egy angyal egyszer csak elkezd vágyódni a halandók mindennapi tapasztalatai után: ki akarja próbálni a körte ízét, a sírást, egy kéz érintését... vagy akár a szerelmet? És mi az, amit ezekért a tapasztalatokért egy angyal feláldozna? És mi az, ami egy racionális gondolkodású halandó nõt - egy gyakorlatias orvosnõt, aki két lábon áll a földön - arra késztet, hogy egy olyan férfihoz vonzódjon, akinek a puszta létezését is lehetetlen elfogadnia?