Csehov ifjúkorából, az 1878 és 1881 közötti idõbõl, tehát vagy az utolsó gimnáziumi, vagy az elsõ egyetemi évekbõl, 11 házilagosan készített, cérnával összevarrt füzetben fennmaradt egy színdarab, amelynek – mivel a kézirat elsõ lapjai le lettek tépve – nem ismerjük az eredeti címét. A darabot elõször 1923-ban publikálták, s 1930-tól tûnik fel a színpadokon – az utóbbi három három évtizedben mind gyakrabban; s ennek motívumaira épült Nyikita Mihalkov nagyszerû filmje az Etûdök gépzongorára. Címként általában a középponti szereplõ, Platonov nevét viseli. A dráma terjedelmileg mintegy kétszerese egy normál színdarabnak, ezért csak különféle rövidített változatokban kerülhet színre – így ahány produkció, annyi Platonov.
A Platonov alapproblémája – amelyet a Katona József Színház produkciója kiemelni szándékozott az eredeti, teljes dráma hatalmas anyagából – az, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erõsen meghatározzák az emberek életlehetõségeit, hogyan lehet létezni, megõrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban.



Az elõadást 1990-ben mutatta be a Katona József Színház társulata Párizsban, az Odeon Színházban. Ezt követõen a produkciót évekig játszotta a társulat nagy sikerrel Magyarországon és Európában.