A film hõse a rendezõ, Andrej Tarkovszkij alteregója, Alekszej, aki halálos betegnek véli magát. Felesége elhagyta, gyermekével való kapcsolata talán már sosem rendezõdik, s mindezek együttesen mély belsõ válságba sodorják. Õt magát nem látjuk, csupán halljuk, s narrációja révén mintha darabokra hulló tükör apró darabjaiként ismernénk meg álmait, emlékeit és élete azon történéseit, melyek a legjelentõsebb mértékben meghatározták azt. Miközben peregnek az alkotás jelenetei, mely során Alekszej válaszokat keres saját helyzetére, népe és az emberiség különösen fontos kérdéseire, mi magunk Andrej Tarkovszkij lenyûgözõen megkomponált képekkel és beállításokkal rendelkezõ, önéletrajzi elemekben dúskáló mûvészi hitvallása segítségével szembesülhetünk saját, személyes történetünk letisztult változatával.