A huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan: barátok, szeretõk, család, állás, barátságos klubok és jó kis partik, valaminek mégis a hiányát érzi. Veronika 1997. november 11-én úgy döntött, hogy - végül - elérkezett a pillanat, amikor megöli magát. Bevesz egy maréknyi altatót... Öngyilkossága nem sikerül, egy elmegyógyintézetben ébred. Az orvos közli vele, hogy a sok altató károsította a szívét, csupán napjai vannak hátra. Mire lehet elég ez a néhány nap? Ezekben a napokban a lány új barátokra talál, új vonásokat, új vágyakat fedez föl magában. Rájön, nem könnyû eldönteni, hogy ki a „normális” és ki az „õrült”, hogy rajtunk múlik, milyen életet élünk...A gyûlölet, a düh, a szenvedély és a szélsõséges szexualitás kiélése közben rádöbben: valójában létünk minden pillanata döntés élet és halál között. De mi várhat még arra, aki már minden döntést meghozott, a végsõ választást is beleértve?