A HÁBORÚ VÉGE ÉS A FORRADALMAK



A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelõtték Tisza István miniszterelnököt. Az õ Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszínén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a Parlament lépcsõin kikiáltott elsõ magyar köztársaságot miért nevezték népköztársaság-nak; hogy a kor legismertebb mûvészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget, és Balassagyarmat így maradt magyar város…



KONSZOLIDÁCIÓ ÉS TRIANON



A sorozat 35. adásában megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerzõdés-aláírási helyszínét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan került vissza Magyarországhoz Somoskõ és Somoskõújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskísérleteinek a helyszíneit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem címerébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor legnépszerûbb hazafias revíziós daláról, a Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarországról is szó lesz.



A HORTHY-KORSZAK



Trianon szelleme végig kísért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint Lord Rothermere akcióiban, vagy a revíziós határmódosításokban – és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36. adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekrõl lesz szó, hanem az azokat kísérõ hétköznapi jelenségekrõl is: például a népkonyhákról, és azok apostoláról: Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterrõl és a biatorbágyi merényletrõl; a Hõsök terén álló emlékkõ feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor keletkezett – elgondolkodtató módon – a világ legismertebb magyar dala: az öngyilkosok himnusza, a Szomorú vasárnap …