SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHENYI



Sorozatunk 25. adásában a régi pesti fõtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmezõ… Gyõrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyûléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitõl diéta az országgyûlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betûvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük…



A NEMZET ÉBREDÉSÉTÕL A FORRADALOMIG



Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket elsõ ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az elsõ Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkõ, és megmutatjuk azt a kis kõasztalt, amely mellett Petõfi a Szeptember végén-t írta…



FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM



Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekrõl hallanak, amelyekrõl valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal elsõ kézirata még úgy kezdõdött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kõbõl készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-tõl október végéig tartó idõszakot feldolgozó adásában kapunk választ.