A film hõstelen hõse a társadalom perifériájáról való. Ahogyan ugyane perifériáról valók személyes környezetének alakjai, az életét formáló szûkebb világ képviselõi is. Ha Jeles semmi többet nem tesz, mint ábrázolásra érdemesíti ezt a világot – már akkor is sokat tett. Elkészítette az elsõ magyar filmet, amelyben a „számon kívül maradtak” tömege (elaggottak, deviáns fiatalok, szegények, alkoholisták, stb.) nem érdekes vagy nyugtalanító színfoltként, egzotikumként jelennek meg (ahogyan ezt a sokrétû társadalmi jelenségeket ösztönös apologetikával ábrázolni szokták), hanem saját lényeggel rendelkezõ emberi világként. Mûvészi igazságot szolgáltat ezeknek az embereknek – és a hazai játékfilmkészítésünkben ez fölfedezés számba megy. (Petri György, Mozgó Világ, 1980/3)