Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Bard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?



Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O Horten Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.