Az ötvenes évek elején járunk, a háború utáni Angliában. Két fiatal betör egy épületbe. Chris Craig, a fiatalabb, pisztolyt hord magánál.. Nincs szerencséjûk. Rendõr áll eléjük, s kéri a fegyvert. Az idõsebb, a lassú eszû Derek Bentley odaszól neki: „add neki, ami kell”. A srác lövöldözni kezd. Egy rendõr meghal.
Az ezt követõ büntetõügy az egyik legnagyobb port felvert tárgyalás volt Anglia történetében, s végleg megingatta a brit közvélemény hitét a halálbüntetésben, amit bõ évtized múltán meg is szüntettek. Derek Bentley szellemileg erõsen visszamaradott volt, már a gyengeelméjûség határán, ami önmagában is büntethetõséget kizáró ok. Nem õ lõtt, nem is volt nála fegyver, s amit mondott, ugyanúgy értelmezhetõ csillapításként, mint felbújtásként. A gyilkos azonban még csak 16 éves volt, így halálbüntetéssel nem sújtható, s kellett helyette valaki, aki elviszi a balhét. Derek Bentley ideális bûnbak volt. Az igazság malmai ezúttal gyorsan õröltek. A gyilkosság 1952. november 2-án történt. A tárgyalás 1952. december 9. és 11 között zajlott. Derek Bentleyt bûnösnek találták, kötél általi halálra ítélték, és 1953. január 28-án felakasztották. Kevés lélek volt olyan ártatlan, mint az övé.

Pár szó a film utóéletéhez: 1993-ban Derek Bentley posztumusz kegyelmet kapott. 1998-ban a Fellebbviteli Bíróság újratárgyalta az ügyet, és az eredeti ítéletet semmissé nyilvánította.