Se nem fikció, se nem dokumentumfilm, a Dogora egy impresszionista és humanista vízió, zenében elbeszélve.



Egy nap Patrice Leconte felfedez egy hihetetlen szimfonikus szvitet, melyet száz éneklõ gyermek ad elõ. Soha nem tapasztalt érzések fogják el. Valamivel késõbb Kambodzsában jár. Ország még soha nem hatott rá ilyen felkavaróan.



Ezekbõl, a kivételes érzelmekbõl születik meg egy nagy kaland, egy egyetemes odisszea, éppoly meglepõ, mint amilyen megindító, éppoly könnyed, mint amilyen komoly. Akárcsak az élet.