Olaszország 1914 júliusa. A Gloria N. tengerjáró különös útra készül: az egykori barátok, szerelmek és kollégák a híres énekesnõ Edmea Tetua hamvait kísérik utolsó útjára Erimo szigetére, hogy ott a tengerbe szórják. Az énekesnõ barátaitól hemzsegõ hajón az élet maga a gyönyör, míg nem a harmadik napon a kapitány szerbiai világháborús menekültek hánykolódó csoportját pillantja meg a nyílt tengeren...

Fellini sajátos látomása az emberiség önpusztító életérõl. A melankolikus történet mikrovilágát különös fénnyel sugározza be a rendezõ mélyen emberi iróniája, ítélet és szeretet egyedül rá jellemzõ, zavarbaejtõ keveréke.