A Próba után eredetileg a televízió számára készült, bár néhány országban a mozik is mûsorra tûzték. A film fõhõse egy öregedõ rendezõ, aki egy Strindberg-darabot készül színpadra vinni. Próba után elbóbiskol a néptelen színpadon. Megjelenik a darab egyik szereplõje, a fiatal színésznõ azzal az átlátszó ürüggyel, hogy ottfelejtette az ékszerét. Megjelenik anyja is, az egykori nagy színésznõ, a rendezõ volt szeretõje, akinek labilis idegállapota és alkoholizmusa között nyilvánvaló ok-okozati kapcsolat áll fenn. A három szereplõre komponált vízió felkavaró képet fest egy kapcsolat születésérõl, csúcspontjáról és halódásáról. A Próba után egyetlen helyszínen játszódik, szinte alig van díszlet, ám a három nagyszerû színész játéka, a kitûnõ dialógusok egy pillanatig sem engedik lankadni a nézõ figyelmét. Bergman alkotása annak bizonyítéka, hogy a remekmûvekhez elsõsorban ihlet, képzelõerõ és igazi alkotótársak szükségesek, minden más csak ezután következik.



"A próba után szövegét csípõsen tréfás kedvemben írtam. Kellemes epizódnak szántam utamon a halál felé. Eredetileg levélváltásra gondoltam egy öregedõ rendezõ és egy fiatal színésznõ között. Elkezdtem írni, de hamar rájöttem, érdekesebb volna, ha látni lehetne õket..." (Ingmar Bergman)