Az ördög jobb és bal keze 1:

Sétakocsikázásra talán nem a legalkalmasabb a sivatag, Joe mégsem zavartatja magát. Kényelmesen utazik. Mivel erõt vesz rajta az éhség, betér a közeli kocsmába. Mellesleg kénytelen lepuffantani két semmirekellõ fejvadászt. A fejvadászok sebesült foglyát befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Nem nagy ügy, páholyból nézi végig a támadók halálát. Csupán azon akad fenn, miért visel seriff-csillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol õ eddig föltûnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva õket, megkaparinthassák kövér földjeiket. A derék embereknek tiltja a hitük az erõszak alkalmazását, csöndes alázattal viselik el, tehát a pofonokat. Joe-nak megtetszenek a csinos, szõke mormon lányok, s kötelességének érzi védelmükre kelni. Meg aztán annyira elbizakodottak a martalócok, hogy szinte már jólesik kissé helyrebillenteni egyiküket-másikukat. Csattannak a pofonok, szaporán lendülnek az öklök, és a fivérek roppant tekintélyre tesznek szert...

Az ördög jobb és bal keze 2:

Trinita és Bambino megígéri haldokló apjának, hogy becsületes lótolvajok lesznek. Észak felé indulnak, és nyomban egy szekérre bukkannak. Tulajdonosai beteg gyerekeket szállítanak a közeli orvoshoz, ezért adnak nekik néhány dollárt, így elsõ közös rablásuk nem eredményes. A legközelebbi városban - Tascosában - hatalmas összeget nyernek pókeren. Szövetségi ügynöknek hiszik õket, és ezt új ruhájukban feszítve vállalják is. Egymást hadnagynak, illetve kapitánynak szólítják. Mr. Parker, a város kiskirálya figyelteti a jövevényeket, akik kemény ökleikkel hálálják meg ezt a kis figyelmességet. Az eredmény: három bandita a fogdában, ok pedig több száz dollárral gazdagabban távozhatnak a seriff hivatalából.

Utazásuk második állomásán, San Joséban egy misszióra panaszkodnak az emberek. Nyomban lóra ülnek, és kiderítik, hogy a misszió szerzetesei vakon engedelmeskednek egy rablóbandának, amelyet bizonyos Mr. Parker irányít. Az éj leple alatt fegyvert csempésznek az erõs várfalakkal védett misszióba, egy másik éjszaka pedig továbbszállítják az árut. Megvédeni a szerzeteseket és leleplezni a fegyvercsempészeket nem túl megerõltetõ a két testvérnek. Sõt, megszerzik azt az ötvenezer dollárt is, amely ebbõl az üzletbõl származik. Fellélegezni sincs idejük, mert megérkeznek a lovascsendõrök. S hogy ne ismerjék fel a két jómadarat, Trinitáék egy mozdulattal lemondanak a bunyóval megszerzett vagyonról, majd folytatják, ahol abbahagyták...


EREDETI SZINKRONNAL!