A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hõse a tragikus sorsú Alan Turing, aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban mûködõ kódtörõ központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevû titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elõsegítette a németek legyõzését. A teljes titokban zajló mûveletrõl egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtõzködõ életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos nemûekhez való vonzódást ez idõ tájt még betegségként kezelték. 1952-ben leleplezõdött és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.