Mátraverebély-Szentkút bemutatásával kezdõdik a kegyhelyek történetét ismertetõ dokumentumfilm sorozat. A hagyomány szerint a szentkúti forrás vizét Szent László király lovának pata-nyoma fakasztotta. Mátraverebély-Szentkút Magyarország Nemzeti Kegyhelye.



A máriapócsi csodák sorozata 1696-ban kezdõdött, amikor a kegykép elsõ könnyezése idején a plébános egy haldokló gyermeket emelt a képhez, aki megérintve azt meggyógyult. 1991 augusztus 18-án II. János Pál pápa is elzarándokolt Máriapócsra.



1917-ben három tanulatlan pásztorgyermek többször is találkozott a gyönyörû Szent Szûzzel, aki rajtuk keresztül megtérésre, imára szólított fel az embereket. Ezt követõen Fatima fontos zarándokhellyé vált, s a Fatimai Mária-szobor tisztelete az egész világon elterjedt.



Évente Erdély szinte minden helységébõl összegyûlnek a magyarok Csíksomlyón a pünkösdi búcsúkra. A csíksomlyói templom legértékesebb tárgya a szûz Mária kegyszobra, a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb (2,27 m). A kegyszobor többször is akkora fényben ragyogott fel, hogy világosság töltötte be a templomot.